Fogyatékosok Nemzetközi Napja

december 3.

Az ENSZ 1992-ben december 3-át a Fogyatékosok Nemzetközi Napjává nyilvánította: ezzel is elősegítve, hogy a társadalom több információt szerezzen jogaikról, szükségleteikről és képességeikről, és felhívja a figyelmet arra, hogy fogyatékossággal élő emberek a társadalom egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán, vagy egyáltalán nem képesek élni.

Az esélyegyenlőség ügyének kormányzati szintű vállalása 2002-ben egyértelművé tette, hogy a kormány politikája elkötelezett az érdekeiket nehezen vagy kevésbé érvényesíteni képes társadalmi csoportok iránt, azok iránt, akik ebben a versengő világban a legjobb szándék és akarat mellett is lemaradnának. Ugyanakkor sok még a teendő: a fizikai akadálymentesítés mellett szükség van arra is, hogy a fogyatékos emberek akadályok nélkül jussanak hozzá az információkhoz, a szellemi javakhoz, hogy kommunikálni tudjanak mindenkivel a mindennapi élet során. De szükség van arra is, hogy csökkenjen a gyakran tapasztalható közöny és idegenkedés a fogyatékossággal élőkkel szemben. A társadalom közérzete, az igazságosság, a méltányosság azonban mindannyiunkon múlik. Többségen és kisebbségen, segíteni tudó és támogatásra szoruló állampolgáron egyaránt. Közös célunk, hogy elősegítsük a társadalmi integrációt, a társadalmi összetartozást és az életkörülmények javítását, érvényesítsük az emberi méltóság és az egyenlő bánásmód elvét. Ezek a szándékok nem kizárólag minisztériumi, hivatali intézkedéseken múlnak, a sikereknek mindig több szereplője van. A társadalom együttműködése nélkül ugyanis nincs esélyegyenlőség - esélyegyenlőség nélkül pedig nincs közös jövőnk.

A fogyatékossággal élő embertársaink társadalmi integrációja valamennyiünk közös ügye. Nem tudunk egymás nélkül, közös összefogás nélkül boldogulni sem Európában, sem a hazai mindennapokban. A szolidaritásnak pedig a legszemélyesebb kapcsolatokban kell elindulnia, megmutatkoznia - követendő példaként, a félelmek és a tévhitek, az elzárkózás és a tehetetlenség leküzdése érdekében.

Október 24 az ENSZ Világnapja

Az ENSZ alapokmányának kezdő szavai: „Mi a népek” ösztönzésére - egy évvel az ENSZ létrejötte után - 1946-ban alapították a ma több mint 100 nemzeti tagot számláló ENSZ Társaságok Világszövetségét (WFUNA). A WFUNA vezetőinek a kezdeményezésére alakult meg a Magyar ENSZ Társaság (MENSZT) 1947-ben, amelynek kizárólagos rendeltetése az ENSZ Alapokmányába foglalt célok és értékek megvalósításának előmozdítása, illetőleg a világszervezet tevékenységének népszerűsítése és támogatása. A Társaság az egyetlen olyan hazai (közhasznú) társadalmi szervezet, amely az ENSZ keretei közötti sokoldalú (politikai, gazdasági, környezetvédelmi, szociális, tudományos, kulturális, humanitárius stb.) együttműködést ösztönzi, társadalmi eszközökkel (kiadványok, előadások, szemináriumok, szakértői konferenciák) segíti és népszerűsíti.

Ban Ki Mun, az ENSZ jelenlegi főtitkára így vélekedik:

“Az ENSZ Társaságok Világszövetsége és több mint 100 tagcsoportja pótolhatatlan harcosai szervezetünknek, tagságukkal tudatják, hogy az ENSZ programja mindenki programja, és az ENSZ-et foglalkoztató kérdések valamennyi embert érintenek.”

E M L É K N A P O K

Október 15. a Fehér Bot Napja

A fehérbot a vakok utcai közlekedésének közismert és elengedhetetlen segédeszköze, azonban kevesen tudjuk honnan ered a „fehérbot” használata:

Alkalmazásának gondolata a francia Guilly d’ Herbemont grófnőtől származik. A párizsi utcán sétálgatva többször megfigyelte a nagy jármű- és személyforgalomban félénken és bizonytalanul közlekedő vakok állandó veszélyeztetését.

A 20-as évek végén Párizs forgalma egyre fokozódott, a vakok veszélyeztetettsége egyre inkább növekedett. A vakok megsegítésének lehetőségét megtárgyalta az édesanyjával, aki nem értett egyet a lánya igyekezetével, és inkább irodalmi művek Braille rendszerű átírását javasolta a lányának, amely igen divatos tevékenység volt a magas társadalmi rétegek hölgyeinek körében. A kérdéssel mégis tovább foglalkozva egy könnyen felismerhető eszköz kézben hordásának a gondolatát vetette fel. Így jutott a “fehérbot” használatának a szükségességéhez, amelyet úgy a járművek vezetői, mint a gyalogosok távolról felismernek és tudják, hogy közöttük vak ember közlekedik. Használata fokozatosan terjedt el Európában és csaknem az egész világon.

A nemzetközi nap célja a közvélemény figyelmének felhívása a vakok és a gyengén látók sajátos helyzetére, keresve gondjaik megoldásának lehetőségeit, a társadalomba való teljesebb értékű beilleszkedésük útját.
Hazánkban is sokféle rendezvény kapcsolódik a jeles naphoz, néhányra fel szeretnénk  hívni a szíves fgyelmüket.

Zongora és patkolástan címmel nyílik csütörtökön, a világnapon egy rendhagyó időszaki tárlat a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karán. A kiállítás Liszt Ferenc zeneszerző és az egyetem egykori rektora, Varga Ferenc kapcsolatát dolgozza fel. A korabeli fotográfiákat, dokumentumokat, állatorvosi eszközöket és maketteket tapintással is megtekinthetik a látogatók, akik Liszt Ferenc zenéje mellett hangos tárlatvezetésen is részt vehetnek.

A Szépművészeti Múzeumban először 2005-ben rendeztek tapintható tárlatot “A fáraók után – a kopt művészet kincsei Egyiptomból” című kiállításhoz kapcsolódóan. Egy évvel később, a Művészet és Kultúra Luxemburgi Zsigmond korában című tárlatot egészítette ki ilyen speciális kiállítás. A 2007 nyarán bemutatott “…és akkor megérkeztek az inkák – kincsek a spanyol hódítás előtti Peruból” című tapintható tárlat különlegessége az volt, hogy a fogyatékkal élők a többi múzeumlátogatóval közösen, egy térben ismerhették meg a kiállított anyagot. A “Vendégségben a Medicieknél” című tapintható tárlat után a mostani, az augusztus óta látható “Reneszánsz a fáraók Egyiptomában” az ötödik speciális kiállítás a Szépművészeti Múzeumban.

A vakok és gyengénlátók számára készült speciális tárlaton az egyiptomi reneszánszot bemutató tárlat műkincseiből tizenhat, a látássérültek számára is értelmezhető tárgyat választottak ki a kiállítás rendezői. A tapintható tárlat műtárgy-másolatai mellett húsz készülék segíti a vakok és gyengénlátók tájékozódását. A speciális kiállítás anyagában mások mellett az egyiptomi halotti kultuszhoz kapcsolódó tárgyi emlékek, épületmodellek kaptak helyet.

OKTÓBER 1. – AZ IDŐSEK VILÁGNAPJA

Az ENSZ közgyűlése 1991-ben nyilvánította október 1-jét AZ IDŐSEK VILÁGNAPJÁVÁ. Napjainkban kb. 600 millió hatvan év feletti személy él a világon, számuk 2025-re akár meg is kétszereződhet, éppen ezért a gyorsan öregedő világban az idősek sokat segíthetnek –önkéntes munkával, tapasztalataik átadásával.